An deiner Seite Backstage videó

BILL: Mikor a menedzser odajött hozzám és azt mondta,: „Oké, jövőre Európa turnén fogtok játszani, azt gondoltam, ez fantasztikus!

TOM: A légkör nagyon jó. Mindenki kijön egymással, mindenkinek meg van a maga feladata és örülök ennek, hogy így haladunk.

BILL: El kell, hogy mondjam, nagyon jó időnk van, és a turné is jól indult mivel eddig nagyon jó koncerteket adtunk.

GEORG: Eddig még nem volt semmilyen nagy problémánk. Bill egyszer elrontotta a napokban, és egyszer Tom gitárja is elromlott de, a többi mind szuper volt.

BILL: Mikor itt állok, és tudom, hogy nemsokára mennem kell a színpadra, akkor tudom, hogy még egyszer át akarom nézni a dalszövegeket, de nem, tudnék semmire sem emlékezni.

TOM: Amit nem tehetsz meg az az, hogy 10 másodperccel színpadra lépés előtt, nem gondolhatsz arra, hogy mit fogsz játszani.

BILL: Nem engedhetem meg magamnak, hogy ezt tegyem. Nem engedem meg magamnak, hogy megint átnézzem a szövegeket, mert az teljesen idegessé tesz engem és mindent összekuszálnék.

TOM: Mivel gitáros vagyok, természetesen kézben kell tartanom az egész fellépést, szóval ettől működik olyan jól.

TOM: Olyan mintha otthon lennék, sokat viccelődünk, és szerintem ez a legfontosabb dolog turnézáskor. Ezért vagyok ennyire boldog/vidám.

BILL: A koncertek szenzációsak voltak.

BILL: Francba, nem működik. De az énekes kész van/készen áll, szokás szerint.

TOM: Oké!!!

BILL: Oké, Prágában kezdődött, tudom aztán jött Ostrava, Pozsony (Bratislava), Varsó…

TOM: Uhmm, fenébe Prága?

GEORG: Bécs, Kempten.

BILL: Budapest (!!!!!!!!!!!!!!!!!)

GUSTAV: Zürich, Párizs.

GEORG: Nancy, …asszem

TOM: Mi jött ezután?

GUSTAV: Várj várj adj egy pillanatot.

BILL: Stuttgart, München, Nürnberg

GUSTAV: Berlin, Lipcse

BILL: Amint látjátok, most fejezik be a színpadot. Az elmúlt néhány napban itt próbáltunk, és most eljött az idő.

BILL: Holnap kezdődik.

TOM: Az első koncert…

BILL: Prágába játszunk. Most nagyon idegesek vagyunk.

TOM: A színpad nagyon szuperül néz ki.

GEORG: Gustav!

GUSTAV: Igen!

GEORG: Ideadnád a dzsekimet? Valahol itt hever.

GUSTAV: Biztos.

GEORG: Az összes hatásból, ami ér, nagyon sok ötlet jön. Nagyon inspiráló és egy igazán kreatív idő.

TOM: Varsóban nagyon rosszul aludtam, 04:30-ig fent voltam. Hihetetlen. Most meg nem aludhatok. Néha nagyon sok gondolatod van és kényszeríted magad, hogy aludj, de természetesen nem tudsz. És meleg is volt, és az ablakot sem lehetett kinyitni. És aztán be kellett kapcsolnom a légkondit, de attól meg torokgyulladást kaptam…

GEORG: Jajjj te szegény…

TOM: Szörnyű volt.

TOM: A busz nagyon szuper. Mindannyiunknak van nagy ágya, tv-vel és DVD lejátszóval. Több mint 200 DVD-t van velünk.

BILL: Nagyon elégedett vagyok vele. Szerintem ez egy szuper busz és nagyszerű időt töltünk itt együtt.

TOM: A probléma, hogy túl kicsi.

BILL: Ma már volt harcom néhány emberrel, és az együttessel is. Ez van.

GEORG: Mindenki az ágyban fekszik behúzza a függönyt és aztán úgy érzik, szükségük van, hogy egyedül legyenek.

TOM: Georg zuhanyozik, Gustav is azt csinálja időnként, és ez így rendben is van. Azért nem szálltunk el magunktól.

BILL: Szóval most itt vagyunk a backstageben. Még van 35 percünk és aztán láthatjátok. Most tudok mosolyogni, miközben ezt mondom.  A többiek nagyon idegesek.

Idegesnek és fáradtnak érzem magam.

GUSTAV: Ezt nem lehet megszokni. Minden alkalommal más közönség, és habár ugyanaz a dallista, mégis minden alkalommal egy különleges kapcsolatot kell teremtened a közönséggel.

GEORG: Arra is gondolnod kell, hogy minden dallal ki kell állnod, szóval nem maradhat ki egyetlen kis részlet sem a fejedből a színpaddal kapcsolatban.

BILL: Én voltam a legjobb ma.

BILL: Most kaptunk platina és arany lemezt. Az aranyat az új albumért a platinát a régiért.

GUSTAV: A rajongók végig éneklik a teljes albumot.

BILL: Nehéz elképzelni, de láthatod. Kijössz a szállodából, és németül beszélnek hozzánk. Természetesen aranyos akcentusuk van, de legalább megpróbálják.

TOM: Bill az énekes, és átkozottul büszke rá. Ő a frontember, szóval azt mondtuk: Oké te vagy a frontember, ezért te mondasz valamit… umm magyarul. (!!!!!!!!!!!!!!!!!!!)

BILL: (franciául dumál és kb. azt mondja, hogy én Bill vagyok.

BILL: Szerintem nagyon udvarias dolog, mikor egy másik országba mész és el tudsz mondani néhány mondatot.

TOM: Szóval tanult néhány dolgot.

BILL: Lengyelül hogy is volt az? Aah „Aoi Varsó”, így volt pontosan.

TOM: Kivéve a francia, amire én tanítottam a többieket.

BILL: Nagyon sok minden történt, és nagyon sok országban voltunk, de számomra úgy tűnik, mintha még csak most kezdtük volna el.